a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Színek nélkül is fest
Kusztos Endre kiállítása
Kusztos Endre festő és grafikus a székelyföldi Makkfalván született
1925. szeptember 27-én, azóta is ezen a tájon él és alkot: a sóvidéki
Szovátán.Tagja a Román Képzőművészek Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémiának. Műveit számos kiállításon mutatták be Erdélyben, Magyarországon és a határainkon túl egészen az Egyesült Államokig. 1972-ben a Magyar Nemzeti Galériában is látható volt ötven képe.
A festő-grafikus A megmentett hűség című interjúkötet szovátai bemutatóján
2013. május 31-étől az idős alkotó szénrajzaiból Budapesten, a Radnóti Miklós Művelődési Központban rendeztek kiállítást. A válogatás szerénynek tűnik: mindössze harminc szénrajzot tártak a közönség elé, festményeiből egyet sem. Ez a műfaji, hangulati és tematikai behatárolás azonban jót tett a művek befogadásának. Kiemeli mindazt a képzőművészeti értéket, ami csírájában benne a szénrajzokban.
Kusztos Endre leggyakrabban a szülőföldje tájait, embereit örökíti meg. Motívumkezelése révén felfedezi az elszigeteltséget, a pusztulást, az elmúlást – mindebben a szépséget és a mégis továbbélést. A kisebbségi létezés akarva-akaratlan alaphangulata ezeknek a rajzoknak, és a sajátosat magától értetődő természetességgel tágítja egyetemessé. Képeinek hajlékony ágai, rügyei, csonkolt fatörzsei és arcráncai érezve érthetők a visszajelzések alapján kilométerek százain és ezrein túl is.
Egyetlen színes zsírkrétarajz
A harminc mű közé egyetlen színes zsírkrétarajz került, talán azért is, hogy jelezze a színek, a festészet fele nyitott perspektívát. Egyébként több kritikusa megfogalmazta, hogy Kusztos Endre szénrajzai tónuskezelési technikájukban színek nélkül is a festészet irányába húznak. Olyan lebegés, teltség és árnyalatgazdagság áll össze több képén is, amilyenhez hasonlót csak színes technikákkal lehet elérni.
Színek nélkül is a festészet irányába húz
A szén mint képzőművészeti alapanyag önmagában is külön eszmeiséggel és poétikával bír. Páskándi Géza írta meg legpontosabban, legtömörebben, hogy miben áll az élő anyag átalakulása a pusztuláson, az emlékezeten és az alkotó újraélesztő beavatkozásán keresztül: „A szén emlékezik. Ahogy az olaj is, hogy szerves eredetű... Sőt néha, gyíkok, rovarok lenyomatával támasztja alá történelmi bibliográfiáját. A sötét tömeg olykor szinte meghitten tárja fel „családi fényképalbumát”. Hanem a szén emlékezete ennyivel lezárul. S akkor jön a grafikus, a festő...” (A szén memóriája)
Kusztos Endre képeinek megtekintése mellett érdemes meghallgatni vagy elolvasni a gondolatait is. A közelmúltban jelent meg Korondon A megmentett hűség című interjúkötet, amelyben a szerző, Székely Ferenc huszonöt sóvidéki íróval, képzőművésszel együtt a jeles szovátai grafikust is kérdezi életéről, művészi felfogásáról.
Deák-Sárosi László